"Fater, tudod mi a szerelem?
-Na mi?
-Mikor összeszorul a szíved, elakad a lélegzeted, elszédülsz és a földbe gyökerezik a lábad, lever a víz, és úgy érzed, most azonnal el fogsz ájulni.
-Hát igen. Ezt 40 alatt szerelemnek hívják, 40 fölött pedig hátsó fali infarktusnak."

Történt egyszer, hogy először csak elvörösödtem, aztán meg ahogy egyre közeledett, levert a víz.... A szívem kalapált, remegett a kezem  és totál zavarban voltam. Kinek ismerős még ez a tünetegyüttes?
Nem, ez nem a BKV reklámkampánya a bliccelés ellen, ez bizony a SZERELEM, az a nagybetűs.
Sokféle szerelem van, s valamennyit mi is megtapasztalunk életünk során. Mindig is érdekelt ez a téma, ezért most megpróbálom összeszedni valamennyi típusát, s mindenki döntse el magának, hogy számára melyik az igazi. 
Valahol mindegyik ad jót, de némelyik – általában a szenvedélyes, erős intenzitással járó, az a tipikus rózsaszínködös elvarázsoló, tudjátok - legtöbbször csak fájdalmat, szenvedést hoz magával. Mégis sokan vállalják annak ellenére is, hogy csak kisebb részben jó, annak csodás érzést keltő mivolta miatt, mint amikor úgy érzed, mintha más dimenzióban járnál.

Ilyen állapotban gyakran viselkedik hülyén az ember. Én például kis koromban, amikor eltalált az a nagybetűs (na jó, igazából még később is), a kiszemeltem előtt annyira zavarban voltam, hogy szabályosan bujkáltam vagy elfutottam előle, nehogy még a végén meglásson. Ezt nem tudom megmagyarázni, miért tettem, de akkor elsüllyedtem volna zavaromban, ha csak rám nézett volna.
Kép:9gag.com

Na de nézzük is azokat a bizonyos típusokat:

Ami a legjobban megragadott a témában az a szerelem háromszög-elmélete Sternbergtől, amelyben összefoglalja a három fő komponenst, ami szerepet játszik a szerelem-érzésnél, s annak függvényében, hogy ezen 3 összetevő közül mennyi van jelen, leírja a különböző szerelem-típusokat is.

A három fő komponens nem más, mint az intimitás, szenvedély és az elköteleződés:
Intimitás: az önfeltárást jelenti a másik felé, amikor is megosztod a másikkal a személyes érzelmeidet, és te is kíváncsi vagy az övére.
Szenvedély: belső motivációs hajtóerő, a vonzerő, szexuális érdeklődés, a „szerelmesség” romantikus érzése.
Elkötelezettség: döntés arról, hogy hajlandóak vagyunk-e egy adott kapcsolatba belépni, illetve fenntartani azt, felelősséget vállalni a partner mellett, hogy ellenállsz a más lehetséges partnerek kísértésének.

Sternberg az összetevők arányától, dominanciájától függően az alábbi szerelem-típusokat határozta meg, melyekben a leggyakrabban egy vagy két elem dominál:

Forrás:Wikipédia  

A „beteljesült szerelem" a legideálisabb forma, azonban ennek fenntartásán folyamatosan dolgoznunk kell.
Érdekesség még, hogy a domináns alkotóelemek aránya folyton változik a kapcsolat adott szakaszaiban. A legáltalánosabb, miszerint a kapcsolatok elején általában az úgynevezett rózsaszín köd állapot áll fenn, tehát a szenvedély magas, majd idővel ez csillapodik, s az intimitás és az elköteleződés emelkedik. Sokan szabályosan üldözik ezt a rózsasínködös állapotot, s kétségbe esnek, ha másik, reálisabb szakaszba lép át a kapcsolat, holott ez nem mindig feltételez kihűlést, hanem ez lehet egy olyan átalakulás, amely valami mélyebb dolgot, kötődést hoz magával.
A hosszabb távú kapcsolatoknál a legjellemzőbb a társszerelem, ez az, ami összetartja a párokat egy szeretetteljes, boldog kapcsolatban.

„Im, szerelmem ekkép változik, de
Soha meg nem szűnik, mindig él,
S nem gyöngül, ha néha szelidebb is...
Gyakran csendes a folyó, de mély!”

Petőfi